Oldal kiválasztása

[ad_1]

Továbblépve a negyedik bejegyzésre a nagymama házában, barkácsoláskor 2015 szeptemberétől. Hogyan építettem fel a hentesblokkot a szigetünkre. Valójában nagyon izgatott voltam, hogy ezzel a projekttel foglalkozhattam. Szerencsém volt, hogy minden szép tölgyet megkaptam, amire szükségem volt, és tényleg úgy éreztem, hogy jó tervem van. A piros konyhaszigetemnek szüksége volt egy tetejére, és a hentes blokk volt az egyetlen dolog, amit akartam. NAGYON kivitelezhető és szórakoztató projektnek bizonyult. Nagyon büszke voltam rá, hogy milyen lett!

Csodálatos visszaolvasni, és rájönni, mennyi minden megváltozott itt a nagymama házában! Íme az eredeti poszt:

Rájöttem, hogy saját hentesblokkot építeni nem olyan bonyolult! A pajtánk csodálatos erőforrásaival (nagyszüleim régi famegmunkáló műhelye) egyre több anyagot találok a munkához.

Ebben az esetben már évekkel ezelőtt pontosan tudtam, hogy mit tervezek a szigetemen lévő hentesblokkhoz – még nem volt sziget a fejemben, de nem is ez volt a lényeg!

A kész sziget megtekintéséhez nézze meg itt: Egy vörös konyhaszigetté alakított rádióállvány.

Az elkészítése eltartott egy ideig, de rendkívül egyszerű volt. Az idők többségében az emberek nem adnak ráncos körmöt (vagy bármilyen típusú körmöt) a hentesblokkhoz, ehelyett vagy kekszet használnak, vagy semmit.

Nem éreztem jól magam ezzel, és nem volt eszközöm a keksz készítéséhez, ezért mentem, és minden táblába tettem egy pár ragasztót a ragasztóval együtt. Két 2×4-et tettem le egy sima felületre, egy rongy fölé a konyhám közepén.

Vettem még egy 2 × 4-et, és azt használtam lapos élként, hogy az összes deszkát felcsavarjam, hogy a lehető legegyenesebb és vízszintesebb maradjak.

Mivel az anyagom nagyon furcsa választás hentesblokkhoz, tudtam, hogy ez egy meglehetősen „nem szokványos” hentesblokk pultlap.

Viszont szerintem szép lett és nem kellett semmit levágnom, csak a nálam lévő deszkák hosszát használtam fel. (A nagyapámnak miért volt szó szerint egy raklapnyi ilyen kis fenyődeszka az istállóban, fogalmam sincs, baromi kíváncsi vagyok, hogy volt-e valami terve velük).

Miután minden össze volt szögezve és összeragasztva, fogtam a két hosszú bilincsemet, és olyan erősen megszorítottam, ahogy csak tudtam.

Kicsit dörömbölnem is kellett az egészen, hogy pontosabb legyen, mivel nem csináltam a legjobb munkát a tökéletes téglalap elkészítésében, azonban a kalapálás működött, és az egész jobban sikerült, mint gondoltam az lenne.

Több mint egy napig befogva hagytam, majd az újonnan elkészült szigetem tetejére tettem (Piros konyhaszigetté alakított rádióállvány), és alulról néhány szöggel rögzítettem.

Nem megy sehova.

[ad_2]

Forrás